Avagy úgy is mondhattuk volna: nem minden környezetkímélő, ami barna tasakos és műanyagmentes. Hogy miért? Manapság egyre nagyobb „divat”, hogy mindenre ráírják, hogy nem tartalmaz műanyagot (mert a műanyag kellően démonizált), majd utána egy ablakos, barna tasakba rakják, hogy azt érezhessük, hogyha ezt a terméket megvesszük, akkor rögtön jön a Greenpeace és kitüntet minket a Föld védelméért. Ezzel csak egy gond van: ez nincs így.
Gondoljuk végig logikusan: megvesszük a képen látható műanyagmentes szívószálat az adott csomagolásban- mely háromféle anyagból tevődik össze – használjuk majd eldobjuk. Hova is? A biológiai úton lebomló anyagok esetében nagy kérdés, hogy vajon hova kerülnek? A lerakóra? Vagy esetleg egy komposztálótelepre? Vagy ki a természetbe, mondván, hogy úgyis lebomlik? A komposztálhatóságnak is feltételei vannak, ráadásul a komposztálás körülményei minden esetben mások, annak függvényében, hogy milyenek az időjárási tényezők vagy a szerves inputok. A lebomló vagy a nem lebomló műanyag szatyor a környezettudatosabb megoldás? Előbbi a természetbe kikerülve kisebb kárt okoz, az utóbbi viszont újra hasznosítható, amiből később új termék is készülhet.
Nem azt mondjuk, hogy mostantól éljünk úgy, mintha nem lenne holnap és vásároljuk a műanyagot nyakra-főre. Csupán a fő szempont legyen az, hogy ami egynemű, az szelektíven gyűjthető. Ezáltal könnyebb az ipari újrahasznosítása, mint a többnemű anyagokat tartalmazó, magukat környezetkímélő csomagolásnak hirdető termékeknek.